MERÉSZ

Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége

(A Mezőhír 2011. áprilisi számában megjelent szakcikk fényképek nélkül)

A Repülőgépes Növényvédő Állomás (RNÁ) 1959-ben alakult meg. Később MÉM Repülőgépes Szolgálat néven működött, egészen a rendszerváltást követő, 1993-ban bekövetkezett megszűnéséig, mellyel hivatalosan is véget ért a mezőgazdasági repülés állami irányítása. 1989-től folyamatosan és egyre nagyobb számban kerültek a légi járművek magán tulajdonba és megalakultak az egyéni vállalkozások. Hiányzott azonban az érdekképviselet, amit a külön-külön dolgozó jogi személyiségű társaságok és maga a mezőgazdasági termelés is igényelt. Felismerve ennek súlyát, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztályával közösen és irányításuk mellett 2000-ben az érintett vállalkozások személyi állománya megalakította a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetségét (MERÉSZ). A megalakult szövetség közhasznú szervezetként végzi tevékenységét napjainkban is.




A Szövetség kiemelt feladatai közé tartozik:

  • a mezőgazdasági repülés összefogása,
  • a fejlesztési célkitűzések meghatározása és megvalósításának elősegítése,
  • a tagok ismereteinek fejlesztése és továbbképzése,
  • a mezőgazdasági repülést segítő tudományos kutató tevékenységben való közreműködés, valamint
  • a mezőgazdasági repülés bel- és külföldi érdekképviselete.


A Szövetség az eltelt idő alatt a fentieknek, így alapszabálynak megfelelően tevékenykedett:

  • kidolgozta és országosan elterjesztette a kukoricabogár imágók elleni védelem 20 l/ha-os technológiáját,
  • megszervezte és a felügyeletet ellátó államigazgatási szervekkel közreműködve ellátta a mezőgazdasági pilóták számára három évenként előírt továbbképzéseket.
  • számos hazai és nemzetközi fórumon ismertette a magyar mezőgazdasági repülés magas színvonalát és átadta a környezeti kockázatok minimalizálását szolgáló több mint öt évtizedet átfogó tapasztalatát.
  • folyamatos kapcsolatban a Kamov Tervező Irodával lehetővé tette a KA-26 típusú helikopterek rotorlapát- és sárkányszerkezet élettartamának meghosszabbítását.


A Szövetség munkájának mintegy igazolásaként szolgál, hogy a mezőgazdasági gépesítésnek még ma is szorgos eszköze a légi jármű, legyen az repülőgép vagy helikopter.
A szolgáltatás megrendelőjeként a mezőgazdasági üzemeknek nem jelent beruházást és magas fenntartási költségeket a légi járművek alkalmazása, és nem jár jelentős élő munka felhasználással és egyéb költségnövelő tényezőkkel sem. Ráadásul a mezőgazdasági repülés által végzett munkák minősége megközelítheti a földi növényvédelem legjobb színvonalát is, és környezeti expozíciója sem magasabb, mint a földi úton végzett kijuttatásé. A biztosítók adatai szerint, 2005-ben például 124 földi gépes károkozással szemben mindössze 4 esetben regisztráltak a légi növényvédelemből eredő problémát Magyarországon.
Ez utóbbi arány részben abból eredt, hogy a mezőgazdasági repülés személyi feltételei egyedülállóak hazánkban. A légi járművek vezetőinek több mint 80%-a főiskolai oklevéllel, ezen belül növényvédelmi ismeretekkel rendelkezik. Naprakész szakmai ismeretüket a rendeletileg előírt, háromévenkénti továbbképzések is biztosítják. A mezőgazdasági légi jármű vezetők gyakorlottságára jellemző, hogy átlagosan 5000-7000 repült órával és 23000-26000 felszállással rendelkeznek. A legnagyobb gyakorlattal bíró Kamov pilótánk az elmúlt 41 szezonban 16500 órát repült a típuson, ami egyedülálló teljesítmény.

A magyar mezőgazdaságban 10 típus, és megközelítőleg 100 légi jármű dolgozik. Ebből a flotta gerincét a Szovjetunióban gyártott KA-26 típusú helikopterek képzik 40 egységgel. A közel 100 légi járművet 65 vállalkozás üzemelteti. Ha ezeknek az eszközöknek a földi kiszolgálási, karbantartási hátterét is figyelembe vesszük, akkor a mezőgazdasági repülés ma is közel 1500-2000 főnek biztosít munkahelyet és megélhetést.
A nagy teljesítményű légi járművek a növényvédelemben, egyenként akár 10-15 földi gép munkáját is helyettesíthetik a mindenkori talajállapottól, a növényzet magasságától és sűrűségétől függetlenül. Létjogosultságuk továbbra is azokban a kultúrákban van, ahol a hagyományos szántóföldi gépekkel nagy lenne a taposási kár, vagy a domborzati viszonyok illetve a növényállomány magassága nem tenné lehetővé a földi gépekkel történő munkavégzést. A földi eszközökkel szemben a légi permetezés őszi búzában körülbelül 170 kg plusz termést eredményez hektáronként a taposási kár elmaradása miatt. Az állományszárítások során pedig a légi kijuttatás minimum 1 mázsa/ha többletet jelent minden kultúrában, de emellett 2-3 héttel hamarabb valósulhat meg a betakarítás, így a felszabaduló földi gépkapacitás jobban használható a vetésszerkezetben igen nagy arányt képviselő őszi kalászos magágy-előkészítésében és vetésében.

Jelenleg Magyarországon 3-3,5 millió hektár légi növényvédelmére adott a technikai lehetőség. Ezzel szemben, évente csak 0,8-1,2 millió hektár felületen kerül sor a károsítók elleni légi védekezésre, holott az eszköz, a személyzet, a szakértelem és a gyakorlati tapasztalat  rendelkezésre áll.
Légi járművekkel napjainkban – a teljesség igénye nélkül - az alábbi munkákat végzik:

  • kalászosok tavaszi fejtrágyázása,
  • gabonafélék vegyszeres gyomirtása,
  • kalászosok betegségek elleni védelme,
  • őszi káposztarepce növényvédelme,
  • őszi káposztarepce és napraforgó állományszárítása
  • eseti jelleggel erdészetekben gyapjaslepke és cserebogár elleni védekezések,
  • szúnyoggyérítés.


A légi növényvédelem által biztosított infrastruktúra a járvány- és gradáció-elhárítás mellett azonban egyéb vészhelyzetekben is használható. Ennek jó példáját mutatták a devecseri vörösiszap katasztrófa elhárításában szolgáló M-18 típusú gépek, melyek a lúg semlegesítésében segítették a Vidékfejlesztési Minisztérium irányításában zajló mentesítést .

A fentieken túl, ha az elmúlt fél évtizedre és napjainkra globálisabb szemlélettel tekintünk, akkor azok eseményeit a mezőgazdasági repülés hazai történetében minden bizonnyal mérföldkövekként fogjuk jegyezni. Tesszük ezt azért, mert a meghatározó események sorozatának első állomásaként, 2006-ban az Európai Unió Bizottsága a növényvédő szerek légi kijuttatásának betiltását javasolta a Közösség területén (a „Tematikus stratégia a növényvédő szerek fenntartható használatáról” című intézkedési javaslatában és az annak megvalósítására hivatott keretirányelv-tervezetében).
E törekvésben az Európai Uniónak (főként a Bizottságnak) a környezetvédelem jegyében mutatott veszély alapú megítélése tükröződött, ami nem vette figyelembe:

  • a földi gépes kijuttatás hasonló kockázatait és kártérítési statisztikáit,
  • a növényállomány habitusa és fejlettsége miatt jelentkező állományvédelmi követelményeket,
  • a rendkívüli időjárási körülményekből, a talajállapotból adódó esetleges nehézségeket,
  • a domborzati viszonyok által igényelt technológiai alternatívákat,
  • a járvány és gradáció elhárítás stratégiai eszközigényét,
  • a fajlagos teljesítményeket, valamint a fajlagos költségmutatókat.


Ezzel szemben a világ nagyobbik része, így a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is – számos kezdeményezésében együttműködve az ENSz Környezeti Programjával (UNEP) – a mezőgazdasági repülésben a környezeti és humán kockázatok kezelését, vagyis a fenntartható légi növényvédelem helyes gyakorlatának meghatározását tűzte ki céljául.

Ehhez igazodva, 2007-től Magyarország – mint tagállam – meghatározott objektív feltételek mellett a légi növényvédelemre vonatkozó tilalom feloldását kezdeményezte az Európai Unióban. Részben ennek eredményeként a 2009. októberében elfogadott 2009/128/EK irányelv előírásai (a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról) a jövőben is lehetőséget adnak majd a légi munkavégzés alkalmazására a növényvédelemben. A hivatkozott direktíva rendelkezéseit 2011. december 14-ig kell a tagállamoknak hatályos nemzeti szabályozásba foglalniuk.

A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet hatályon kívül helyezését és a jogharmonizációs követelményeket is teljesítő új rendelet szükségét – az igazgatási struktúra változásán túl – az elmúlt év és az idei tél tapasztalatai is indokolták. A tavalyi év rendkívüli csapadék viszonyai, a folyamatos esőzések és a felázott talaj számos kultúrában nem tette lehetővé a tavaszi növényvédő szeres kezelések időben történő elvégzését. Súlyosbította a helyzetet a kapásokban az a tény is, hogy a preemergens gyomirtó szerek sok helyen hatásukat veszítve kimosódtak, vagy a pre- és posztemergens gyomirtások elmaradtak, vagy megkésve kerültek elvégzésre. Megoldást a légi növényvédelem jelentett, bár a légi kijuttatásra engedélyezett készítmények csökkent választéka okozott némi nehézséget. Ez utóbbit a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal eseti engedélyek kiadásával orvosolta.

Az idei év első hónapjait tekintve, több helyen szintén az alternatívát jelentő légi permetezéssel kell a gazdáknak tervezniük. Ezt az idén még a korábbi gyakorlat szerint tehetik, hiszen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tájékoztatása szerint az őszi állományszárítás befejezéséig a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés szabályai változatlanok maradnak. Ez azt jelenti, hogy továbbra is a44/2005. FVM-GKM-KvVM együttes rendelet előírásait kell betartani, mely a mezőgazdasági repülés, a légi jármű és vezetője, a munkaterület és a szakirányító kötelmeit egyaránt meghatározza. Ennek megfelelően, a légi növényvédelem során kiemelt fontosságú a biztonságos repüléshez szükséges munkatérkép előkészítése és átadása, a repülésfigyelő kijelölése, a repülésvezető napló kitöltése, az engedélyezett készítmény engedélyokiratnak megfelelő felhasználása, a szakirányító tevékeny és előírásszerű közreműködése, valamint a környezetvédelmi előírások betartása.

2011 októberétől viszont a Vidékfejlesztési Minisztérium új rendelete váltja fel a korábbi szabályozást, mely a jogharmonizációs kötelezettségeket és a derogációs (tilalom alóli kivételt jelentő) lehetőségeket egyaránt magában foglalja majd. Ennek alapján a 2012. évi szezonra megváltozik a légi mezőgazdasági munkavégzésre jogosító engedélyek kiadásának, érvényesítésének és nyilvántartásának rendszere. A továbbképzési kötelezettség fenntartásával bővül az engedélyhez kötődő jogosultságok, de egyben felelősségvállalások köre is. A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainál pedig bevezetésre kerül az átfogóbb időszakot érintő kijuttatási terv, valamint az ennek megfelelő, légi permetezés alkalmazására irányuló kérelem jóváhagyási eljárása.

A változások és az egyszerűsítő pontosítások legfőbb célja, hogy a kötelező szigorítások mellett a környezetkímélő növényvédelem mindennapi gyakorlatát a légi kijuttatás tekintetében is akadálymentesen fenntartsuk.

A jövő vonatkozásában ugyancsak említésre szorul, hogy a MERÉSZ és a vidékfejlesztési szaktárca közös diplomáciai és érdekképviseleti tevékenységének köszönthetően egyelőre változatlan marad a mezőgazdasági repülés számára rendelkezésre álló kapacitás. Ezen belül a nem változik a repülőgépek típusválasztéka, de a helikoptereknél az eddigi uralkodó Ka-26 típus mellett elkezdődött a francia Alouette II. típusok beszerzése is, melyek alkatrész-utánpótlása jobban megoldott.

Budapest, 2011.03.14.

Szerzők:
Megyery Miklós
Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetsége

Dr. Gólya Gellért
PE Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet

MEZŐGAZDASÁGI REPÜLŐK ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉGE
Hungarian Association for Agricultural Air Operators
Főoldal  Impresszum  Kapcsolat  Lap tetejére↑

Székhely: 7100 Szekszárd, Szüret u. 20.
Mobil: 06-30/4944154, vagy 06-70/9354354
E-mail: email@meresz.info